2013.01.01-től az átlagkereset helyébe véglegesen a távolléti díj lépett, azaz a munkavállalót munkavégzés hiányában távolléti díj illeti meg, de távolléti díjjal kell kalkulálni pl. a kártérítés és végkielégítés fizetésénél is. A távolléti díj számításnak szabályai kedvezőtlenebbek a korábbi átlagkereset számításánál, az utóbbinál ugyanis a kifizetett munkabért kellett alapul venni a távolléti díjnál azonban ezt már szűkítették. A leglényegesebb eltérés a bérpótlékok fizetésével kapcsolatos, ugyanis a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot csak akkor kell figyelmbe venni, ha az irányadó időszakban (a távollét előtti hat hónap) a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidő 30 százalékában jogosult volt ilyen pótlékra. Ügyelet és készenlét esetén pedig akkor, ha az irányadó időszakban átlagosan havi 96 óra időtartamú ügyeletet vagy készenlétet rendeltek ela munkavállaló számára. Lényeges, hogy amennyiben a távolléti díj tartamára a munkavállónak van munkaidőbeosztása, akkor az e beosztás szerint járó pótlékok a távolléti díjon felül megilletik, ha nincs  beosztása akkor fentiekben leírtak szerint kell a pótlékokat figyelembe venni.

Ha a munkáltató a munkavállaló számára a fentiekben meghatározott bérpótlékok helyett  átalányt állapított meg, a kifizetett havi átalány összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített órák számával.

A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni. Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

A munkavállalót távolléti díj illeti meg

a) a szabadság tartamára,

b)a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, hozzátartozója halálakor két munkanapra, általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

c) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha a munkavállalót tanúként hallgatják meg,

d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,

e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

Jogforrás: Mt.: 55.§, 146. §- 152.§